Mogyoróval nincs semmi gond, a parvo elleni szuri észrevétlenül dolgozik a szervezetében, más okból maradtam el a blogírással, most igyekszem pótolni a napokat.

Péntek kora reggel ismét bicikliztünk, hogy az öregnek is meglegyen a napi mozgásadagja és az öröme. Mogyoró egyre nehezebben viseli a fogságot az utcán, izgett mozgott a bicikli kosarában, ezért estefelé már letettem a földre egy játszótéren, ahová kutya nem jár. Nagyon élvezte, minden fűszálra rácsodálkozott, és rohangált fel-alá.

Gondolom felmerül a kérdés, miért cipelem magammal minden egyes alkalommal az öreggel való sétán a kicsit.

Egy ilyen pici kölyökkutyába szinte genetikailag bele van kódolva, hogy ha egyedül marad, az maga a vég, hiszen bármilyen más ragadózó kiszolgáltatott prédájává válhat. Ezért sír iszonyatosan a magára hagyott kölyökkutya, így hívja a segítséget, pontosabban az anyját. Ez egy nagyon sokkoló élmény egy kiskutyának, főleg ha sűrűn előfordul, akár felnőtt korában is kiegyensúlyozatlanná, kezelhetetlenné válhat. Ezért sem szabad kölyökkutyát 8 hetes kora előtt elszakítani az anyjától, mert az idő alatt a társaság és az anyja óvó védelme a nap 24 órájában biztosított. A kölyökkutyát elválasztás után az új otthonában is fokozatosan kell szoktatni az egyedülléthez. Először csak néhány percre tanácsos magára hagyni, és csupa pozitív élménnyel kísérni az akciót (finomság, simi, játék). Később ezt az időt lehet folyamatosan növelni. Ez a fokozatosság lakásban tartott és udvari kutyára egyaránt vonatkozik. Könnyebb a helyzet, ha egy már meglévő kutya vagy cica társa lesz a kiskutya, mert akkor később sem lesz egyedül.

Visszatérve Mogyoró hétköznapjaira: a mai menü főtt csirkehús, kölyöktáp, joghurt. A nap termése néhány pisi holmi és 4 egészséges kutyakaki.

Amikor sétálunk Mogyoróval, a legtöbb ember arcára mosolyt csalunk. Van aki nyíltan odajön megsimogatni Mogyorót, van aki csak rejtegeti a mosolyát. Vannak akik arcát -ahogy meglátják a zötyögő kiskutyát a kezemben -, egy széles, őszinte mosoly önti el. Ma nagyon sok ilyen mosolyt kaptunk, mert Mogyoró egyre izgágább, és felfigyelnek rá az emberek. 

Persze néhányan zord tekintettel mennek el mellettünk. Mennyivel jobb napja volt azoknak, akik szeretik a kutyákat.

Ma hajnalban éktelen visításra ébredtem, vélhetően Mogyoró az öreggel is elkezdett szemtelenkedni, és kapott egy kis rendreutasítást. Az ijedségen kívül semmi baja nem történt, viszont ma velem sem volt annyira durva. Jó lecke volt.

A mai nap legjellemzőbb eseménye, hogy a két kutya nagyrészt egymás tányérjából evett. Persze a sorrendre vigyáztak. 

A mai menü kölyöktáp, joghurt, túró. Whiskas macskakonzerv nem finom, még az öreg tányérjából sem. Helyette főtt csirkehús joghurtos, párolt vegyeszöldséggel. Ez utóbbiból minden elfogyott. A nap termése rengeteg pisi holmi és 4 egészséges kutyakaki.

Reggel az előző naphoz képest egy kicsivel barátságosabban köszöntötték egymást az öreggel. Összeszimatolás, bökdösés az orral, lagymatag csóválás. 

A reggeli találmány negatív, így ha minden jól megy, pár nap múlva Mogyoró megkaphatja az első szurit.

Ma mozgalmas napunk volt.

Megkóstolta a lábtörlőt, bepróbálkozott a telefonzsinórral is, délután a papucsom is teleportált olyan 70 cm-t. Ilyen fiatal kiskutyát még nem szabad büntetni, egyszerűen el kell terelni a figyelmét másfelé. Már ha épp ott vagyok. Praktikusabb lesz inkább a szobaajtót lezárni, itt kint messze nem olyan veszélyes, mint a szobában.

Kutyáim akarva akaratlanul segítenek a kóbor kutyákon is. Mogyoró már a második ideiglenes napján beállt a sorba. A havi eledelgyűjtés egyik helyszínére én voltam beosztva. Néhányszor már helyettesítettem itt, ilyenkor ha az időjárás engedte, az öreget is vittem magammal, hogy addig se legyen egyedül. Most mindkét kutya velem volt. Az öreg ahogy szokott, a kicsit egy kosárba tettem. Eleinte szokatlan volt neki a helyzet, autózás, kosarazás... De végül a kölykökre jellemző módon oldotta meg a problémát, nagyrészt átaludta az egészet.

A mai menü levesben főtt csirkehús répával. Az öreg továbbra sem eszi a főtt répát, a kicsinek ízlett. A nap termése: rengeteg pisis holmi és két egészséges kutyakaki.

Amikor első nap hazaértem Mogyoróval, akkor az öreget azonnal levittem sétálni, így örömében nem is nagyon figyelt az új kutyára. Alapvetően szereti a kölyköket, lent csóvált is neki. A kicsit nem tettem még le a földre, mert valószínű semmilyen oltása nincs még.

Ahogy hazaértünk, a fürdőszobába vittem be a kölyköt, akinek azóta is ez lett a főhadiszállása. Az öreg valószínű itt döbbent rá, hogy ezután már semmi sem lesz olyan mint régen, de igyekezett közömbös maradni. Egy halk morgás volt csak hallható, de rászóltam, és azzal is felhagyott. Egyelőre jól elvoltak külön, mindketten szokták az új helyzetet.

Ahogy letettem Mogyorót, pisilt egy óriásit. Macskakonzerv nem kellett neki, kefír finom volt, és rágcsált egy kis kölyöktápot. Bebújt a mosógép mellé. Terítettem neki ide is egy törülközőt. Azóta sokat alszik itt, bár már most is nehezen tud megfordulni a szűk helyen.

A nap termése néhány pisis holmi és 1 egészséges kutyakaki.

Két nappal ezelőtt ilyenkor még nem gondoltam, hogy új kutyám lesz. Persze csak ideiglenesben van nálam, de mégis eléggé meghatározó lett itthon.

Péntek délután egy megbeszélésre mentem, és egy kb. 6 hetes fekete kis kölyökkutyával tértem haza. A kiskutyát aznap délelőtt egy volt Tappancsos találta a Stefánián, mást nem tudott vele tenni, mint bevinni Éva virágüzletébe. A menhelyen rengeteg a kutya, közel háromszázan vannak, oda nem mehetett. Aki megtalálta Pesten él, így ő sem vihette magával. Ilyenkor mindig a csodára várunk, hogy valahogy megoldódjon a helyzet. Mivel ez a kutya méretben is meg korban is kicsi, most én próbáltam be, mit szól hozzá a saját, és hazavittem. Nem örült neki, de elfogadta a helyzetet. Most egyáltalán nem vesz róla tudomást, miközben kitüntetett figyelmet fordít felém. Most mindketten a túléléslére játszanak, ki-ki a maga módján. A kicsi ösztönösen alkalmazkodik, az öregből meg nagyon szófogadó és jókutya lett. Egyelőre ennyi az egész történet hozadéka.

No meg az, hogy a szóbanforgó hathetes kistörpe, Mogyoró egyelőre lakhat valahol. Neki ez maga az élet, ebben a korban még az anyja mellett lenne a helye, az utcán teljesen esélytelen a túlélése.